Mintha valami nagyon különleges együttállása kéne hozzá a csillagoknak. Valaminek pontosan akkor pontosan úgy kell lennie, mindkét ember külső és belső valóságának éppen akkor éppen ugyanazon csillagzat alatt kell állnia. Különben soha nem történt volna meg.
A baj ott van, hogy nem értjük a csodát. Nem tudjuk hálával a szívünkben fogadni. Szenvedünk, mert nem ismerjük fel, hogy egyszeri és megismételhetetlen, hogy nem konzerválható és nem birtokolható...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése