2009. december 23., szerda

Csodák

Van ilyen, hogy két ember egyszerűen nem egymásnak lett teremtve, talán össze sem illenek, nem bírnák hosszú távon egymást. És mégis, egyszer váratlanul megnyílik felettük az Ég, és egy pillanatra beléphetnek együtt egyfajta közös mennyországba.

Mintha valami nagyon különleges együttállása kéne hozzá a csillagoknak. Valaminek pontosan akkor pontosan úgy kell lennie, mindkét ember külső és belső valóságának éppen akkor éppen ugyanazon csillagzat alatt kell állnia. Különben soha nem történt volna meg.

A baj ott van, hogy nem értjük a csodát. Nem tudjuk hálával a szívünkben fogadni. Szenvedünk, mert nem ismerjük fel, hogy egyszeri és megismételhetetlen, hogy nem konzerválható és nem birtokolható...



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése