Sokasodnak a rejtélyek, kezdjük ott, hogy harmadszorra jöttem csak rá, hogy ez a halkság a csengőnk hangja, és nem azt jelzi, hogy kóddal megjött valaki, persze addigra már senki nem állt az ajtó előtt, én meg lekiabáltam, hogy "Van itt valaki?", a szomszéd meg felkiabált, hogy legyünk csendesebbek, aztán alighogy visszamentem, megszólalt a kaputelefon is, persze senki nem szólt bele, nahát, vajon ki csöngetget összevissza este 10-kor?
De ez egészen semmi, talán a lépcsőházban valahol most már bent alszik egy hajléktalan, végülis valamitől kell, hogy a liftnek ilyen irtózatos húgyszaga legyen. Még jó, hogy én gyalog járok fel a tizedikre, csak akkor tűnik fel, amikor a biciklimet próbálom betuszakolni.
Szóval tegnap reggel valamikor negyed kilenc tájban megcsörrent a telefonom, ejnye, magántelefonszám, az ilyet sokszor fel sem veszem, de most valahogy mégis. És nem szól bele senki, csak gitározik nekem egy percig, aztán leteszi. Azóta ahány embernek meséltem, mindenki azt mondta, nahát, ez milyen kedves gesztus! Nekem meg valahogy az volt az első gondolatom, hogy ez most zavar, hogy elegem van minden nem nyílt kommunikációból, mindenből, ami homályos és titkos, és valahol végeredményben arra megy ki fű alatt, hogy a másik agyát húzzuk, még ha ez általában nem is tudatos...
Egyébként nagyon szép volt, olyan szép, amit kevés ismerősömből tudnék azért kinézni. És ha belegondolok, tényleg nagyon kedves gesztus meg romantikus is, hogy valaki csak úgy zenél nekem egy kicsit, és még csak a babérokat sem akarja learatni érte...
Csakhogy jelenleg olyan nehezen tudok tiszta szándékot képzelni bármi mögé... :-( Valahogy elromlott a vevőkészülékem. Reménykedve végigszimatoltam az összes barátomat, aki tud gitározni, sajnos nem volt találat, pedig örültem volna, ha csak egy baráti gesztus, és nem a titkos hódoló esete... :) Nem nagyon akarok ezen az egészen agyalni, persze azért jól esne minden nap a hasonló ébresztő... ;) Csak légyszi, kedves rejtett számos meglepetés-okozó, mondd meg, hogy ki vagy...! :) Hogy szabadabban örülhessek neki.
Tök jó egyébként, a héten két barátnőmmel is együtt meditáltam. Nem is gondoltam volna, hogy van két olyan barátnőm is, akivel együtt tudnék meditálni... :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése