régi álmok temetője

Sírós délután volt tegnap. Nem is tudom megmondani, hogy pontosan miért. Kerestem valamit, az egész szobámat és az összes szekrényt átkutattam. Nem leltem meg, a kezembe viszont egy csomó régi emlék akadt. Azt hittem, a retrobuli után egyszer már kidobtam az összes Eleven Holddal kapcsolatos dolgot, erre most tessék, egy zacsi alján még mindig itt lapult egy csomó busz- és vonatjegy Fehérvárra (nini, itt van 2005. december 24-e is), koncertek dallistái, egy EH-s képeslap Nap által ráfirkantott U2-dalszöveggel, koncertbelépők (bizony, volt egy The Passage nevű zenekar is), karszalagok a FEZEN-re és a Hegyaljára, versvázlatok, blokk egy üveg tojáslikőrről a fehérvári Matchból:), szentendrei Művészetmalom belépő, egy viccelődős papírlap napocskás rajzzal, egy pár ajándék fülbevaló, amit sosem hordtam, mert valahogy még előbb leesett és eltűnt az egyik része, mellette szív alakú zselégyertya, pici öntött szappan. Nem tudom megfogni, hogy mit érzek, csak eláraszt ez az egész, minden, ami akkor volt. Beteszek egy EH-albumot, bebújok a kádba és végighallgatom kétszer a karácsonyi gyuszis-napos akusztikus bénácska diktafonfelvételét.

Aztán itt vannak ezek a félkész ajándékok is, mennyit tervezgettem, hogy a közös poénokra (pl. vörös gomb) utaló apró dolgok ott legyenek benne... meg ami kész lett, de már nem mertem odaadni, hogy ne tűnjek még annál is szánalmasabbnak. Most meg már nem is lenne kinek... Elárasztanak az emlékek, a Rám-szakadék, az alma- és sütisütések, ahogy zongorázott, a levelek és beszélgetések, a közös álmok, amiket tervezgettünk, de sosem csináltunk meg... Olyan fura ez az egész, fura belegondolni, hogy akkor milyen voltam és hogy ő milyen volt, mindketten rettentő sokat változtunk azóta. Az az egész világ, amiben éltem és amiről álmodoztam, valahogy iszonyú irreálisnak tűnik és távolinak. Talán kicsit nevetségesnek is a maga buta kis lelkesedésével. Csak a könnyeket nem értem, miért bújnak most elő...

Szóval itt van ez a zacskó, régi álmok temetője, most már tényleg ki kéne selejtezni ezeket a papírfecniket, de valahogy elment az erőm és képtelen vagyok, iszonyú fáradt lettem tőlük hirtelen...