„Állni némán, mint a Mátra,
Nem nézni előre se hátra,
Nem erőlködni befelé sem,
Csak bámulni a létezésen.
És mindent köszönteni szépen,
Minden valók testvéreképpen.”
2011. január 31., hétfő
kegyetlenül fáj.
bárcsak el tudnék tűnni a föld színéről úgy, hogy ne akarjak visszajönni többé.
bárcsak tudnék nem kötődni semmihez és senkihez.
gyönyörű muzsika
VálaszTörlés