2011. február 3., csütörtök

Úgy érzem, annyira kimerült, kifacsart és elkeseredett kezdek lenni, hogy meg fogok szűnni embernek lenni hamarosan. Már nem tudok normálisan reagálni helyzetekre, megbántom az embereket, akiket szeretek, pedig a baj az, hogy a dolgokat kilátástalannak látom, és gyűlölöm magam, amiért benne vagyok ebben a helyzetben, és nem változtatok rajta.

9 megjegyzés:

  1. nem tudom, mi az a helyzet, de néhány dolgot állíts le szándékosan és tudatosan..még ha ez lehetetlennek tűnik is

    VálaszTörlés
  2. Ez a bejegyzésem a munkáról szólt és az anyagi helyzetemről.
    Konkrétan mire gondolsz, Piri?

    VálaszTörlés
  3. konkrétan, hogy néhány munkát le kell adni, vagy tevékenységet, ami már kiakasztóvá teszi az időhiányt

    VálaszTörlés
  4. hehe, - a munka természetéből adódóan - tevékenység nincs, a munkán túl :-)
    viszont tényleg sok volt a hajnali meg hétvégi ügyelet múlt héten. csak hát amúgy meg, 66 volt a januári fizum...

    VálaszTörlés
  5. megéri ez egyáltalán?
    nem keresed meg a minimálbért
    de cserébe kifacsarod magad

    VálaszTörlés
  6. nem éri meg. nyálaztam is sok álláshirdetést múlt héten, mára meg igen, kivettem végülis egy szabit...

    VálaszTörlés
  7. és persze nehéz volt eljutni idáig, mert amúgy meg imádom ezt a melót... :-(

    VálaszTörlés
  8. akkor pihenj ma jól! a szép idő megvan hozzá :)

    VálaszTörlés