Akartam jóhosszút írni a tegnapi csúcsélmény pajtis napomról, ha már a barátnő-vígasztalós est betegség miatt elmaradt, és a kontaktosokkal sem mentem a Millenárisra táncolni (remélem, nem azért hívtak olyan erőszakosan külön is, mert meg akartak lepni). Ehhez képest jó korán elmentem aludni (úgy látszik, mégiscsak szükségem van alvásra:P ), és egy perc híján fél nyolcig aludtam (természetesen fél nyolcra volt állítva az ébresztő). Éjjel felébredtem kétszer, és mindkét alkalommal olyasmiket álmodtam éppen, hogy a tegnap megismert címek felé kanyargok más pajtikkal, ismeretlen irodaházakba próbálok bejutni stb. Mondjuk ez várható volt, este elalvás előtt is ilyen képeket mozizott öntudatlanul az agyam. Inkább azon csodálkozom, hogy ez vajon egész éjjel velem volt? Vagy csak pont akkor, amikor felébredtem, álmodtam gyorsan valamit? Nehogymár egész éjjel is dolgozzak álmomban:)
Az utsó álmom most reggel meg az volt, hogy testi fogyatékosokat táboroztattunk, akik állati jófejek voltak, mindenki egy fantasztikus egyéniség, művészi vénával, jó humorral, és igazából még inkább nekünk volt élmény, hogy velük lehettünk.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése