lám-lám

Úgy látszik, az isten ma sem akarja, hogy a hajtipajtiról posztoljak. Pedig egy csomót írtam arról, hogy mennyire szeretem a munkám, meg hogy ma mennyi izgalmas dolog történt közben. De valahogy elveszett (pedig elvileg van automatikus mentés). Mindegy, most bedurciztam, és nem fogom újraírni, inkább beszúrok egy okosságot, és megyek máris aludni :-P

Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy továbbadni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod, eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad.

Ez egy Anthony de Mello-idézet, Barna kapta tőlem két évvel ezelőtt egy kis tekercsen, és most is neki küldöm. Ugyanis összejött egy szuper csajjal, aki nagyon úgy gondolkodik, mint én. Úgyhogy itt az újabb kihívás:) Én nagyon drukkolok nekik, hogy működjön a dolog. Mióta együtt voltunk, nagyon-nagyon sokat változott (és nem csak testileg:), és tegnap azt mondta, hogy ez nagyrészt az én hatásom, még ha mellettem nem is tudott még olyan lenni. Hát nem tudom, de a fejleményekre nagyon kíváncsi vagyok. :)

( és egyébként én is egyre gyakrabban gondolok esténként arra a szóra, amit még nem mondtam ki... )