egyedüllét

Úgy látszik, igényem van olyan napokra, estékre, amikor csak magam vagyok. Amíg nem mentem állásba, ez ugye nappal megvalósult, nem kellett külön törődnöm vele. Most meg kicsit csodálkozom, hogy ez az igényem ilyen erős. Azt hiszem, mindegy is, hogy közben mit csinálok. Ma például több mindent terveztem - Bhajan Band-Laár András koncert Barnával a vegafeszten, utána Mókus-talira menni a Tündéhez (ami, mióta nincsenek közös túrák, csak évente kétszer van, egyszer nyáron a Tündével, egyszer a Mónival karácsonykor, és ilyenkor lehet jólesőn megtudni, hogy mi van a többiekkel), este meg beszélgetni Barnával kicsit a lelkem dolgairól. Ehhez képest megérkeztem Gyálra, és elfogott a rendezgetési-selejtezési láz, és nem volt kedvem társaságba menni. Találtam kamaszkori naplórészleteket, beleolvasgattam a húszéveskori verseimbe (szinte kivétel nélkül minden versemből az az énem szól, akit az elmúlt egy évben olyan sikeresen, közösen gyilkoltunk - és akit még nem tudom, hogy egyáltalán akarok-e vissza). Általában, ha hazalátogatok, rövid időn belül elfog a hányinger a szanaszét heverő fecnik, asztalon rohadó gyümölcsök, otthagyott újságok és zacskók láttán, úgyhogy a szüleim portáján is rendezgettem egy kicsit, közben hallgattam ezt a német netrádiót ("Feature über Forschungsprozesse in Naturwissenschaft und Technik, Philosophie, Sozialwissenschaft und Psychologie"), majd ettem egy tányér forró, csípős zöldséglevest, most pedig ismét biciklire pattanós ingerem van, meg nincs kedvem megvárni, amíg nagy nyüzsögve hazaérnek, úgyhogy indulok vissza. 14 kilós a pajtis zsák. Könyv, hosszúnadrág, cipő és egy-két régóta itt dekkoló kajaféle, amit anyám, úgy látszik, hiába cipeltem idáig a Herbából, életében nem fog megfőzni, pedig jódolog.

Tekintve az elmúlt hét mások felé nemigen feltárt erőteljes, negatív végkifejletű eseményeit, most valami erőteljes, negatív érzésnek kéne uralkodnia a gyomrom táján. De nincs ott semmi. Ijesztően közönyös vagyok. Azt hiszem, ez nem jó jel.
Az egyetlen érzelmekre utaló jelzés, hogy most nagyon jól esik szomorú-szép Dead Can Dance-t hallgatni. Ez például egy gyönyörű szám...