Azt hiszem, egy kicsit kikészített most a tanfolyam, túl sok volt az asszociációs lehetőség.
Esettanulmány1:
- Aki Debrecenben van, az nem a pasid!
- Nem Debrecenben, Németországban...
- Az a pasid, aki reggel melletted kel az ágyban.
Esettanulmány2:
- Valószínűleg azért vagyok ennek ellenére még mindig mellette, mert nekem is elváltak a szüleim, és nem akarom, hogy a gyerekeim is ugyanazt éljék át, amit én. Engem nagyon megviselt az ő válásuk.
- De hát tudod, hogy egy gyereknek az a legrosszabb, ha azt látja, hogy a szülei nem szeretik egymást, és folyamatosan megy a harc meg a feszültség...
- Iiiigen, és érzem is, hogy ezt így már nem lehet sokáig fenntartani, és előbb-utóbb úgyis meg kell lépnem ezt a döntést. Azért elmentünk most egy párterapeutához, hátha helyre lehet még hozni valahogy...
Esettanulmány3:
- Van egy feleségem és két gyerekem. Már nem élünk együtt, de papíron még nem váltunk el, és ebből elég sok konfliktus van, főleg, mivel nekem már van egy új kapcsolatom, és ezt a feleségem elég nehezen dolgozza fel. Most az új barátnőmmel élek, de hétvégenként mindig a gyerekekkel vagyok a feleségemnél egy másik városban. A feleségem folyton a gyerekekkel zsarol, például felhív, hogy korábban induljak haza, mert ha hétkor végzek, akkor a gyerekek már nem lesznek ébren. A barátnőm meg attól van kikészülve, hogy tulajdonképpen egy szerető szerepében érzi magát, mivel a hétvégéket sohasem vele töltöm.
Én persze azt szeretném, hogy mindkét nőnek jó legyen...
- De hát Te is tudod, hogy az lehetetlen! Valakinek így is, úgy is rossz lesz.
Másrészt vedd már észre, hogy ennek még mindig semmi köze ahhoz, hogy TE mit szeretnél. Ez eddig arról szól, hogy ők mit szeretnének. Neked azt kell eldöntened, hogy te mit szeretnél, függetlenül attól, hogy ők mit akarnak vagy mit várnak el tőled.
Van egy feleséged, de te minden este egy másik nővel hálsz, ergo folyamatosan töröd a házasságot. Minden egyes együttlétetekkel tisztátalanságot viszel a kettőtök kapcsolatába. Ez egy nem tiszta helyzet, hogyan is érezhetnétek így jól magatokat ebben?
Az pedig nem nő, aki a gyerekeit használja fel ahhoz, hogy magához kössön, az... az semmi. Sajnos nagyon sok nő kezében a gyerek a legjobb pajzs és a legjobb fegyver is egyben. Pedig a nőnek az lenne a szerepe, hogy a férfi válláról egyetlen mosolyával, egyetlen érintésével levegyen minden feszültséget, és az husss, elillan. Egy nőnek, ha igazi Nő lenne, azt kéne mondania: jaj ne siess, nehogy bajod essen útközben, majd reggel együtt leszel a gyerekekkel, amikor ők is ébren vannak.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
legutolsó gondolathoz: ez valami olyasmi, hogy ma azt mondtam A-nak, ne mondjon le próbát és órát, ne rohanjon haza, mert ő elsősorban mégis zenész... majd éjszaka leszünk együtt... azért nem könnyű ilyeneket mondani :)
VálaszTörlés