Milyen jó így látni végre magam. Látni magam Nélküled, és Nélküled, meg Nélküled. Elengedni ezt a sok frászt. Újra látni magam mindannyiótok nélkül. Egy egészen új tükörben.
Puha és könnyed, áramló és meleg. Szív, kéz, fej. Van minden. Őszinteség. A szavak, az érzések, a mozdulatok őszintesége. Mindig az itt-és-mostban, nem kell gondolkodni, a jó jó, a szabad szabad. Megsimítani, megölelni hosszan. Mindent el-ki-megmondani. Nincs cikiség.
Szeretet van. Határok is, csak olyan... jó, hogy vagy, na. Jó veled. Lenni. Velem is? Tudom, nekem is jó magammal. És igen, pontosan ettől működik most minden.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése